Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Piercingek

A piercing angol eredetű szó, magyar jelentése: testékszer. (Eredeti jelentése: 'átszúrás, átdöfés' tehát az ékszer jellegére utal, illetve annak felhasználási módjára, de a magyar elnevezése a testékszer ami a mi nyelvhasználatunkban találóbbnak bizonyult, így szigorú értelemben a piercing az a lyuk, amibe az ékszert helyezik.)
A piercing nem a modern kor találmánya, több ősi kultúrában is megtalálhatjuk. A legelső piercingek növényi és állati nyersanyagokból készültek, ezeket követték a sárgarézből és nemesfémből megmunkáltak.
Ma a piercing anyaga szövetbarát orvosi fém, titán, vagy anyagában színezett nióbium vagy műanyag, kaucsuk sőt üveg is lehet.

 

A piercing története

Az ősi piercing ékszereknek nem csak díszítő funkciója volt, hanem kifejezte az egyén rangját, szerepét, vagy egy közösségbe való tartozását.
 A piercing megtalálható ázsiai, afrikai és ausztráliai népeknél; észak- és dél-amerikai indiánoknál egyaránt. Például alsó részén átfúrt fülkagylójukban nehezéket viselő, a kayan-kenyah népcsoporthoz tartozó nők Sarawak malajziai tartományban; észak- és dél-amerikai indiánok körében az átfúrt alsó és néha felső ajakba helyezett tányér alakú fa ék; számos fekete bőrű népcsoporthoz tartozó nő visel az orrában ezüst-, ébenfa- vagy bambuszpálcikát. Egyiptomban a királynők privilégiuma volt a köldök piercing, az ókori Rómában a férfiasságot jelképezte a mellbimbón átszúrt karika piercing, XIV. Lajos korában a felsőbb osztályok hölgyeinek eleganciáját erősítette a mellékszer (intim piercing), a XX. század elejéig fülbevaló volt szokásos a kézművesek körében.  Etiópiában a nők alsó ajkát kislánykorukban átlyukasztják, aztán egy kis gallyat fűznek át rajta, amit egyre hosszabb darabok követnek egészen a házasságig, mikorra az ajkuk már teljesen kitágul. Egy másik fajta piercing a mali peul törzsnél alkalmazott füllyukasztás, mely során a fülkagylót teljes íve mentén apró ezüstgyűrűkkel, vagy pedig hatalmas aranyfüggőkkel díszítették. A függők a csábítás és a gazdagság jelképei voltak. Míg korábban többnyire a fül-, orr- és ajak piercing használták, addig ma nem nagyon van olyan testtájék, ahova nem lehetne "beszereltetni" egy bogyót, karikát. Egyre divatosabb a bőr alá beültetett, a seb gyógyulása után kidomborodó, mintát adó piercing is.

A piercing hatása az egészségre

A piercingek többnyire biztonságosak, és nem okoznak egészségkárosodást. A leggyakoribb gond a testékszert viselőknél az allergia; az ékszerekben levő nikkel erősen allergizál. Ezért ajánlott minél jobb minőségű anyagból (acél, arany, platina, nióbium, titán) készült ékszert viselni. Az aranyból készült ékszernél fontos, hogy csak a nagyobb tisztaságú a megfelelő, mert pl. 14K arany 58,5 %-a arany és a további 41,5 %-ban ötvözőanyagként réz is található, ami esetleg elszíneződhet és ez is fémérzékenységet válthat ki. Ezért nem biztos, hogy az arany jó választás, kivéve ha csak a fejrész arany a szár pedig nemesacél vagy titánium.

    Néhány jó tanács testékszerre vagy tetoválásra vágyakozóknak, mire figyeljünk a szalonban:
  • Csak engedéllyel rendelkező, ismert tetoválószalonba menjünk. 18 éven aluliaknak általában csak szülői beleegyezéssel vállalnak tetoválást, piercinget.
  • A piercing és a tetoválás készítésekor legfontosabb a higiénia, mert csak így előzhető meg a fertőzés; a tű, az ékszer és minden egyéb eszköz sterilitásáról győződjünk meg.
  • A szakember mindenkor egyszer használatos kesztyűt kell, hogy viseljen.
  • A műhely legyen tiszta, biztosítson kellő intimitást.
  • Miután a mű elkészült, megfelelő felvilágosítást kell kapnunk a seb kezeléséről, és "garanciát" is kell vállalni.

A Piercingek fajtái megtekinthetők itt:

 

A mappában található képek előnézete Piercingek


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.